Ferenc Farkas official website

Aspirationes principis

Rkczi cantata

cantata for tenor and baritone solo and orchestra in memory of Prince Ràkòczi II
> this work exists on CD

Description: english | magyar

> Audio sample : no.1 Recrudescunt
No JavaScript - no Flash Media!
Composed: 1974 - 1975
Text: in hungarian by Kelemen Mikes and Paul Ràday and in latin by Ferenc Ràkoczi
Parts: 1) “Recrudescunt...” – 2) Sententia – 3) Ad sonitum classici – 4) Ad aspectum cadaverum – 5) Ad obtenta victoria – 6) De silentio – 7) Mikes levele – 8) Epitaphium
Durata: 30'
Setting: 3 (picc.), 3 (III=c.i.), 3 (cl. b.), 3 (cfg.) – 4, 3, 3, 0 – timp., batt. – 2 arpe, pf., cel. – archi
Publication: Editio Musica Budapest

english

The cantata “Aspirationes Principis – Ràkòczi cantata” was written for the 300th anniversary of the birth of the Prince Ferenc Ràkòczi II in 1974-75. It is a work commissioned by Bela Köpeczi, the minister of culture in those days. Its premiere was given on the occasion of the tercentenary in 1976. Vocal compositions play an outstanding role in the life-work of Ferenc Farkas. In the case of the “Rakòczi cantata” the composer formulated his considerations of giving a title and choosing the text as follows: ".Aspiratiolnes Principis or, one could also say, the “Prince’s aspirations ... , Ràkòczi's prayers ... , sighs, thoughts, prayer-like texts ... It will certainly he better to leave them in Latin! I can say: they are so poetic that they belong to the germs of' religious poetry ... ". The Prince's writings gave rise to a new Ràkòczi portrait in his imagination. The composition of eight movements combines the brooding, struggles, discouragement, distress and fighting élan of the leader of the early 18th-century Hungarian fight for independence in a mosaic-like manner, strengthening the dramatic changes of mood through skilful characterisation in spite of the epic quality of the genre. The duality of the Hungarian and Latin oratorical texts is destined to stress the same dramaturgy. The baritone part is meant to impersonate Ràkòczi dramaturgically. The arioso of the second movement coming after a dynamic story of introduction is an intimate portrait of the Prince in music. The stormy battle scene of the third movement is superseded by the funeral music and lament of harsh tone in the fourth movement. At the height of the dramatic tension the gesticulating twelve-tone sound constructed of large interval leaps descends in a single atonal cry of pain. Both the fifth and sixth movements are prayers, supplications bearing the title 'After the victory ' and 'About the Silence ", respectively. The seventh movement, a recitative and aria in Hungarian, report Ràkòczi's death on the basis of a letter by Kelemen Mikes written in Rodosto. The apotheosis of the concluding eighth movement rhyming with the opening movement places the whole composition in a harmonious frame. The soothing closing melody of specific diction of the tenor and baritone duet, the "Epitaph" of Galata raises Ràkòczi into the timeless pantheon of one-time heroes. The rich instrumentation of the cantata individualising characters, dramatic situations and lyrical reflections by means of an inexhaustible wealth of colour, unites the experiences of Respighi's Roman school of composition with the archaic melodic formation inspired by the Hungarian and Latin texts as well as with the typical l8th-century Hungarian musical form treasure which is at the same time Baroque and neo-classic.

Rita Kaisinger
 

magyar

Az „Aspirationes Principis” című kantáta Köpeczi Béla akkori kulturális miniszter megbízásából II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára készült 1974-75-ben. Bemutatójára 1976-ban a tricentenárium alkalmával került sor. Farkas életművében a vokális kompozíciók kiemelkedő helyet foglalnak el. Az emberi hangot magába foglaló valamennyi zenei mȕfajban és összeállitásban számos művet komponált. A színpadi mȕvek mellett jelentős mennyiségű dala és kórusműve, valamint miséje van, de impozáns a kantáta-sorozat is, mely huszonöt önálló kompozíciót számlál. A címadás és a szövegválasztás szempontjait a zeneszerző a „Rákóczi-kantáta” esetében ekképp fogalmazta meg: " ...Aspirationes Principis, úgy is lehetne mondani, hogy a fejedelem áhításai ... , Rákóczi imái ... , sóhajtások, gondolatok, imaszerȕ szövegek ... Persze jobb lesz latinul! Mondhatom: olyan költőiek, hogy a vallásos lírának a gyöngyszemei közé tartoznak ...”. A fejedelem írásaival való találkozás hatására új Rákóczi-portré alakult ki képzeletében. A nyolc tételből álló kompozíció, a 18. század eleji magyar függetlenségi harc vezérének tépelődéseit, vívódásait, elbátortalanodását, kétségbeesését és harci nekibuzdulását mozaikszerűen vonultatja fel, a drámai hangulatváltásokat a mȕfaj epikus jellege ellenére mesteri karakterizálással felerősítve. Ugyanezt a dramaturgiát hivatott kiemelni az oratórikus szöveg latin és magyar kettőssége. A bariton szólam dramaturgiailag Rákóczit hivatott megszemélyesíteni. A dinamikus bevezető elbeszélés után, a második tétel ariosója a fejedelem bensőséges zenei portréja. A harmadik tétel viharos csatajelenetét érdes hangzásvilágù gyászzene és sirató váltja fel a negyedik tételben. A drámai feszültség tetőpontján a gesztikuláló, nagy hangközugrásokból építkező dodekafón hangzás egyetlen atonális jajkiáltásban zuhan alá. Az ötödik és a hatodik tétel egyaránt ima, fohász: "Győzelem után", illetve "A csendről" címmel. A hetedik tétel, magyar nyelvȕ recitativo és ária Rákóczi haláláról ad hírt, Mikes Kelemen Rodostóban kelt levele alapján. A nyitótételre rímelő, befejező nyolcadik tétel apoteózisa kiegyensùlyozott keretbe foglalja a teljes kompozìciót. A tenor és bariton kettősének sajátos dikciójú, megnyugtató záródallama, a galatai "Sírfelirat", Rákóczit az egykor volt hősök időtlen pantheonjába emeli. A kantáta jellemeket, drámai szituációkat és lírai reflexiókat kimeríthetetlen szìngazdagsággal egyénítő gazdag hangszerelése, a Respighi-féle római zeneszerző-iskola tapasztalatait ötvözi a magyar és latin szöveg inspirálta archaikus dallamképzéssel, valamint a 18. századi, egyszerre barokkos és klasszicizáló sajátosan magyar zenei formakinccsel.

Kaisinger Rita
 

This article was last updated on Fri, Sep. 2 2011

all content © 2005-2014 ferencfarkas.org / AFPublishing

contact: info[at]ferencfarkas.org

content managed with phpwcms
webdesign by ifdesign